Kék-sárga ara (Ara ararauna)

Kék-sárga ara a nagytestű arák között a leggyakoribb fogságban tartott faj. Teljes testhossza kb. 76-90 cm hosszú, a tömege pedig 800-1300gramm között van, a szárnyfesztávolsága elérheti az akár 105-114cm. Közép, és Dél-Amerikában (Paraguay, Bolívia, Brazília, Venezuela, Kolumbia) területén őshonos faj. Esőerdők, és a vízparti területeken elterjedt. Tollazata , hátán, és a szárnyán kék, a hasán sárgás, a homlokát zöld tollak díszítik. Csőre fekete, a csupasz pofafoltja fehér színű, amely izgalom hatására rózsaszínes árnyalatú lesz. Az ivarérettséget már 3-4 éves korukra elérik. Hosszú életű madarak. A természetben átlagosan 50-60évig is élhetnek. A kék-sárga ara CITES II-es függelékbe tartozik.

Kék-sárga ara táplálása

A kék-sárga arapapagájok (Ara ararauna) táplálása fogságban különös odafigyelést igényel, hogy megfelelő tápanyagokat kapjanak, és kielégítsük természetes igényeiket. Alapvető étrendjük a magas minőségű pelletált takarmány vagy magkeverék, amely biztosítja a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és fehérjét. Ezen kívül fontos a friss zöldségek (például brokkoli, sárgarépa) és kisebb mennyiségben gyümölcsök (mint az alma, körte, bogyós gyümölcsök) rendszeres biztosítása. Rengeteg féle vitamin készítmény is kapható, amelyek segítik madaraink immunrendszerét ellenállóbbá tenni a betegségekkel szemben, vagy pótolni az ásványi anyagokat a tojásrakás során.

A magvak és diófélék (pl. dió, mandula, pisztácia) kontrollált mennyiségben adhatók, mivel magas zsírtartalmuk miatt elhízást okozhatnak, ha túlzásba visszük. Azonban a mi éghajlatunkon, szabadban tartott állatok esetén a mennyiséget növelhetjük a téli hónapok során a hideg időjárásra való tekintettel. Továbbá, friss, tiszta víznek mindig elérhetőnek kell lennie.

A változatos, kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő adagolás elengedhetetlen az arák egészségének fenntartásához, mivel ezek a madarak hajlamosak a táplálkozási hiánybetegségekre fogságban, ha étrendjük egyoldalú.

Kék-sárga ara tenyésztése: minden, amit tudni érdemes

Kék-sárga ara tenyésztése a nagytestű arák között viszonylag könnyűnek mondható. Ivarérettségüket 4-5 éves korukra érik el, azonban a költtetéssel érdemes várni. Odúk terén sokféle lehetőség közül lehet választani. Klasszikus rönkodú, vagy a deszkából készült odúk is tökéletes megfelelnek. Ha a madarak nem mutatnak kellő érdeklődést az adott fészkelőhely iránt, érdemes kicserélni egy másik típusra. Nálunk legjobban a fekvő odú vált be, amelynek a mérete 100x50x50cm. A tenyésztési időszak előtt és közben is érdemes “felturbózni” a táplálékot, például csíráztatott magokkal, friss gyümölcsökkel és diófélékkel. Fontos, hogy figyeljük a viselkedésüket, mert ha a madár tartósan elutasítja a párját, célszerű lehet másik párt keresni mellé. A tenyészröpdében és közelében pedig biztosítani kell a lehető legnagyobb nyugalmat a sikeres költés érdekében.

Költés kezdetén mindkét madár naponta többször is felkeresi a fészket, alkalmanként benne alszanak. Párzást megfigyelhetjük a nap bármely szakában, de nálunk a leggyakrabban a délutáni és esti órákban történt. Az első tojás lerakása után a tojó az odúban marad. Megfigyeléseseink szerint a kotlást is megkezdi ekkor. Ezután a többi tojást 2-3 naponta rakja le. A kék-sárga ara fészekalja 3-4 tojásból áll, a keltetési időszak 26-28 nap. Költési időszakban a hím többnyire az odú közelében tartózkodik, védi a tojót és a fészket. Az első hetekben párja ritkán hagyja el a tojásokat, ezért több alkalommal élelmet visz neki. A fiókák kikelése után a hím még aktívabban eteti a tojót és 1-2 hét után a fiókák táplálásában is segít.

Kézzel nevelt kék-sárga arák a tenyésztésben

A legtöbb tenyésztő szülők által nevelt madarakat költet, azonban megfelelő szocializáció mellett a kézzel nevelt egyedek is sikeresen bevonhatók a tenyésztésbe, ami különösen fontos lehet ritka vagy védett fajok esetében. Egy kézzel nevelt kék-sárga ara alapvetően erősebben kötődik az emberhez, de ha a cél a tenyésztés, már fiatal korától kezdve biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy madártársaival is kapcsolatba kerüljön és ne az embert, hanem fajtársát tekintse párjának. A kézzel nevelt arák előnye, hogy általában könnyebben kezelhetők, vizsgálhatók és kevésbé stresszelnek például állatorvosi ellátás során, továbbá az odúellenőrzést is jobban viselik.