Barackfejű törpepapagáj (Agapornis fischeri)

Jelenleg nem tenyésztjük!

Afrikában honos faj, testhossza kb. 15cm hosszú, a szárnyfesztávolsága pedig 9,5cm. A normál vadtípusnak az alapszíne zöld színű. Sajnos sokan tartják kolóniában az Agapornis personata-val, és így sok hibrid jön létre, melyeknek a rajzolatán látszik is, de tisztavérű fischeriként adják tovább... Tápláléka nagy részét magok teszik ki, de szívesen fogyasztják a különféle zöldségeket, zöldeket, fűféléket, és alkalmanként adhatunk nekik főtt tojást is. Kalciumpótlásra szépia csont mindig legyen előttük, csőrkoptatásra pedig legalkalmasabbak a vékony gallyak, vesszők. Én a változatos táplálás esetén is kúraszerűen adok a madaraknak különféle vitamin készítményeket. A papagájokat párban érdemes tartani, a társához erősen kötődik, ezért is hívja az angol a törpe papagájokat "Love bird"-nek (szerelem madárnak).

A törpepapagájok egyaránt alkalmasak szobai madárnak, mivel hangjuk halkabb, csipogós, nem jellemző rá a rikácsolás. Természetesen megfelelő reptetést biztosítani kell nekik, de mint a legtöbb papagáj faj, így számukra is a legideálisabb egy természethez közelien berendezett kerti röpde. Lehetőség szerint különböző faágakat, gallyakat helyezzünk el, amelyeknek a vastagsága, az 1-2cm átmérőtől akár 4-5cm is lehet. Így biztosított a madarak karmainak a megfelelő kopása, és lábaknak is jobb, mivel mindig más a fogása. Fontos, hogy a helyüket ne zsúfoljuk túl, legyen elegendő helyük repülni, és több pár esetén kitudjanak térni egymás útjából. A helyük kialakításánál gondolni kell a fürdetésükről is, mivel a törpék kifejezetten szeretnek. Még ősszel a hidegebb időben is rendszeresen fürdenek, így tartva tisztán a tollukat. A megfelelő élettér kialakításáról bővebben olvashat a tartás, táplálás oldalon.

Agapornis fischeri tartása, tenyésztése

Költetni páronként, és kolóniában is egyaránt lehet, bár figyelni kell, mert előfordulhat egy-egy madár, akik zavarhatják a többi egyedet. A röpdét ne zsúfoljuk túl, az odúkat kellő távolságra kell elhelyezni egymástól. És biztosítsunk megfelelő mennyiségű fészekanyagot. Költéskor a tojó a csőrében hordja be a fészekanyagot az odúba, melyben egy boltíves fészket épít. Fészekalja 3-6 tojásból állhat, amelyből 23nap kotlás után kelnek ki a fiókák. Gyűrűzéshez az ajánlott gyűrűméret 4,5mm belső furatú, amit a fiókák lábára kb. 10-12 napos korban lehet felhúzni.

A tojó alig egy hét alatt megépíti a fészket, ha megfelelő ingert érez a költésre, és talál bőven fészeknek való anyagot. Jól látszik, ahogy az odút fűzfa kéregből, levelekből, és vékonyra rágott gallyakból építette be a madár. Ezután ebben alakítja ki a fészket, aminek az alját teljesen apróra rágott növénydarabokkal bélelte ki, így biztosítva a tojásoknak, és majd a később kikelő fiataloknak a kényelmes helyet. Általánosságban elmondható, hogy csak a tojók hordják a fészekanyagot, de láttam már több hímet is, akik ugyanúgy gyűjtötték, és vitték a gallyakat, bár nem olyan intenzitással.

Kirepülés után a fiatal madarakat a szülők még pár hétig etetik, mire teljesen önállóak lesznek. A kicsik napközben sokat repkednek, de többnyire az odú közelében tartózkodnak. Ha veszélyt éreznek, általában az odú biztonságát keresik. Esténként a fiatalok a szülőkkel együtt pihennek. Kolóniás tartásnál fordulhat elő, amikor egy-egy fióka rossz odúba repül vissza, és az ottani szülő kizavarja a kicsit. Szerencsés esetben csak hangosan csivitelnek, rosszabb, amikor megtépik a fiókát, esetleg lábát, vagy körmét megcsípik.

A gyakori fészekkontroll fontossága!

Költéskor a madarakat feleslegesen zavarni nem szabad. Nálunk amikor az első tojást lerakják, felírom a dátumot, és a kelés időpontján ellenőrzöm, addig nem. Problémásabb madaraknál szoktam lámpázni, mennyire volt sikeres a párzás. Kelés után gyűrűzésig ritkán, 1-2 alkalommal nézek rájuk, mivel egy nagyobb fészekaljnál még ekkor is kelnek ki fiókák, így a megzavart szülő eltaposhatja őket. A gyűrűzés 10-12 napos korban történik. Ezután két naponta a madarak fejlődésétől függően gyűrűzök, és a többi fiókát ellenőrzöm (nem esett le a gyűrű, eléggé fejlettek, stb.). Amikor a legkisebb papagáj is szépen tokosodik, ekkora már a szülők szinte csak etetni és estére járnak be az odúba. Ilyenkor naponta bepillantok az odúba etetések alkalmával.

Az első képeken egy fiatal fischeri törpe sérülése látható. Ennek a fajnak sajátossága a fűzfagallyakból megépített fészek. Az aljára egészen vékony szálakra feldarabolt ágakat hord, és egy ilyen vékony szál tekeredett rá a madár lábára. Szerencsére a bőrt nem vágta el, és az izomzat sem sérült meg. Másnapra már a duzzanat lejjebb ment. Egy hét múlva fészekkontroll alkalmával már teljesen ép volt a lába, és tökéletesen használta. Ha egy ilyen esetben nem veszik észre időben a fiatal madáron a sérülést, napok alatt olyan szinten beletud nőni az idegen test, ami a végtag keringésének a leállását, és annak akár az elvesztését is jelentheti.(A két kép között 12 nap telt el.)

XV. Csehországi Agapornis klubkiállítás

2020. októberében XV. alkalommal rendezték meg Brnóban a Csehországi Agapornis klubkiállítást. Az M kategóriában 3. helyezést értem el egy Df viola Sf euwing opalin madárral.

Sajnos a fotó nem adja vissza a madár színeinek valódi szépségét, élőben sokkal látványosabb. A rendezvény most nem a megszokott módon zajlott. A határzárak és bizonytalanságok miatt sokáig nem lehetett tudni, hogy egyáltalán megtartják-e. Végül a kiállítás előtti héten dőlt el, hogy mégis megrendezésre kerül. Ezúton is szeretném megköszönni Bartalos Gábor barátomnak a segítséget, aki vállalta a madarak szállítását. Nélküle nem sikerült volna részt vennem. Köszönet jár a cseh klubtagoknak is, akik sokat dolgoztak azért, hogy a kiállítás végül megvalósuljon.