A vöröshátú törpeara (Primolius maracana) tartása, tenyésztése
Az alábbi tenyésztői beszámoló megjelent a Siroki Zoltán alapítvány időszaki kiadványában.
Az első Primolius nembe tartozó faj, amelyet sikerült beszereznem, a Primolius maracana volt. A faj első egyedeit barátom segítségével szereztük be Szlovákiából. A két madár szülők által nevelt volt, ami különös jelentőséggel bír a faj tenyésztési és szaporodási sikeressége szempontjából. Az első hetekben a madarak kissé félénkek voltak, ami természetesnek tekinthető, mivel az új környezet idegen számukra. A kezdeti félénkség, amit tapasztaltunk gyorsan elmúlt, a madarak hamar megszokták a napi rutint, illetve a körülöttük lévő többi madarat is. A madárházamban kizárólag arapapagájok élnek, így nem teljesen ismeretlen madarak veszik körül őket. Az ilyen jellegű közösségben való elhelyezés elősegíti a szociális viselkedés és a harmonikus együttélés kialakulását, ami alapvető a hosszú távú jólétük szempontjából.
A madárház belső részében, a röpdesor kialakítása során kiemelt figyelmet fordítottam arra, hogy a madarak teljesen zárt helyen legyenek, és ne láthassák egymást. Ez a megoldás segít a költési időszakban megelőzni a stresszhelyzeteket, amelyek a különböző egyedek közötti vizuális kontaktusból adódhatnának.
Az etetés megkönnyítése érdekében kifordítható etetőtálcákat használok, amelyek nemcsak praktikusak, hanem biztonságosak is a madarak számára. Az oduk a röpdék belsejében kaptak helyet, és egy kis ajtón keresztül ellenőrizhetők a folyosóról, ami lehetővé teszi a költés nyomon követését a lehető legkevesebb zavarással. Az ősztől tavaszig tartó időszakban a világítás automatizált rendszerrel működik. A lámpák a napfelkeltével kapcsolnak be, majd napnyugta után még két órán át biztosítanak fényt, mielőtt éjszakai világításra váltanának.
A téli időszakban nagy fényerőjű, magas lumenszámú izzókat használok, hogy a madarak számára megfelelő fényviszonyokat teremthessek, különösen akkor, ha a hideg időjárás miatt akár 1-2 hétig is a madárházban kell tartózkodniuk.
A fűtés csak akkor lép működésbe, ha a hőmérséklet 5 Celsius-fok alá süllyed, így energiatakarékosan és a madarak természetes alkalmazkodóképességét figyelembe véve tudom fenntartani a megfelelő körülményeket. Amennyiben a nappali hőmérséklet eléri az 5 Celsius-fokot, és szép napos idő van, a madarakat kiengedem a friss levegőre.
A külső röpdék kialakítása során szintén fontos szempont volt a madarak elkülönítése. A kijáratoknál egy méter szélességben lemezelés védi őket, így itt sem láthatják egymást. Ezen kívül a röpdék között dupla rácsozás biztosítja, hogy még a közvetlen érintkezés se legyen lehetséges. Ez a megoldás nemcsak a nyugalmat, hanem a biztonságot is garantálja, megakadályozva a véletlen sérüléseket vagy konfliktusokat. A gondosan tervezett rendszer nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a madarak kényelmesen és stresszmentesen élhessenek, miközben számomra is megkönnyíti a mindennapi teendők elvégzését.
Az arapapagájok etetése nálam két fő időszakra van felosztva: a tenyésztési időszakra és a téli pihentetési időszakra. A legmegfelelőbb táplálék biztosítása érdekében több különböző gyártó magkeverékét is kipróbáltam, mire megtaláltam az ideális keveréket számukra. A téli időszakban a táplálékot napraforgómaggal, dióval és szeklicével dúsítom, hogy tartalmasabb táplálékot biztosítsak a madarak számára. A tenyésztési időszakban, amely április-május környékén kezdődik, a magokat és a lágyeleséget 50 50%-os arányban kínálom naponta.
Ezen kívül ebben az időszakban napi rendszerességgel csíráztatott magvakat is kapnak, amely szintén fontos a szaporodás elősegítésében. Külön vitaminkészítményeket és kalciumot is rendszeresen kapnak a lágyeleséghez keverve. A fiókanevelés alatt a szülők naponta kétszer kapják a lágyeleséget, először reggel, majd délután. A fiókák önállósodása után, a lágyeleség adagját fokozatosan csökkentem, és az leválasztás után elsősorban zöldségekkel és gyümölcsökkel biztosítom számukra a szükséges táplálékot. A téli hónapokban a szülők és a fiókák hetente egyszer kapnak csíráztatott magvakat.
A lágyeleséget mindig igyekszem változatosan összeállítani, szezonális zöldségekkel és gyümölcsökkel. Napi szinten kapják a különféle zöldeket, mint például a tyúkhúrt és a pitypangot.
A fiókák etetésénél különösen fontos, hogy már fiatal korban megismertessük őket a lehető legkülönbözőbb táplálékokkal. Ez segít elkerülni az egyoldalú táplálkozást. A változatos étrend elengedhetetlen a madarak egészsége érdekében.
A költéshez 30x30 cm alapú, 50 cm magas odút szereltem fel a pár számára. Bár párzást egy alkalommal se láttam, a felszerelést követő néhány napon belül a tojó lerakta az első tojást. A következő két hétben gyakorlatilag végig az odúban tartózkodott, és csak ritkán hagyta el azt. A hím szinte folyamatosan az fészek közelében tartózkodott. Május 20-án, a fészekellenőrzés során három tojást találtam, melyek közül két tojás sikeresen kelt ki.
Az első fióka május 27-én, míg a második május 30-án bújt elő. A fiókanevelés zökkenőmentes volt, és a tojó jól viselte a fészekellenőrzéseket, bár igyekeztem nem túl gyakran zavarni. Érdekességként a következő évben a melegebb időjárásnak köszönhetően a természet körülbelül egy hónappal volt előrébb, ekkor az első fióka április 28.-án kelt ki.
A gyűrűzéshez 9,5 mm-es belső átmérőjű gyűrűt használtam, és ekkor történt meg a DNS ivarvizsgálathoz szükséges vérminta levétele is. A fiókák tollasodása után a szülők egyre kevesebb időt töltöttek az odúban, ami lehetőséget adott a madarak számára a stresszmentes ellenőrzésre. Számomra meglepő volt, hogy a szülők apróra rágott gallyakat hordtak be a fészekbe, ezzel biztosítva a fészek folyamatos tisztán tartását. Ennek köszönhetően nem volt szükség takarításra az egész költési időszak alatt.
A fiókák kirepülése után mindkét szülő folyamatosan gondozta őket, és esténként még mindig együtt aludtak. A folyamatos szülői gondoskodás fontos szerepet játszott a fiókák sikeres önállósodásában. Primolius maracana esetében a kirepülési idő 11-12 hét között várható, leválasztani nagyjából ugyanennyi idő elteltével lehet. A fiókák amennyiben a szülőkkel maradnak, hosszú idő után is élelmet kérnek tőlük.
Szőke Attila
www.happybirds.hu